200812.10-én megváltoztattam a sorsom.
Öngyilkos akartam lenni,de megmentettek.Sokmindenre rájöttem.Meg akartam az érzelmi függőséget szüntetni,nem akartam ragszkodni és nem akartam érezni.Sajnos nálam nincs középút,csak a végletek.Mindennel túlzásokba estem.Mindenkinek meg akartam felelni:szüleimnek,testvéremnek,fiamnak,barátomnak.
Ma azt gondolom ez volt a hiba.Egy pillanat kellett,és ott akkor csak én számítottam.Senki sem tudott volna lebeszélni,se jó szó nem lett volna,sem a világ összes szeretete,megértése.Amikor megtaláltak még akkor sem bántam.Most sem:több lettem tóle,és sokkal jobban becsülöm amim van.Az életem is...
Mindenki azt kérdezi:miért??mi vesz rá egy 28 éves,lányt akinek rendezett családja,remek fia,pasija van,hogy eldobja amiből csak 1 van?Az életét...Nem tudom mi vitt rá,egy pillanat volt csupán..
Rájöttem egy pillanat és vége 1 ember életének.Egy életnek 30perc alatt vége lehet,pedig mennyi minden belefér 28 évbe.
A fiam születésétől kezdve,a nem olyan rég megtalált szrelemig.Szerettem túlzottan,ma azt mondom kevésbé kellett volna.Kicsit fontosabbb lehettem volna önmagamnak.Amíg saját magunk nem becsüljük,szeretjük,addig bárki bármit mondhat.
2008.12.10-én megváltoztattam a sorsom.Többé már nem szúrom el.Megígérem...